Hódultunk Hévízen

2013.03.01. DUTRADE – csapatépítgető tréning - Hévíz

Tervezett indulás időpontja: délután 3 óra.

Klári 14.55-kor fékez (vagy csak lassít?!) a ház előtt, csomagok bepakol, irány a csekkpoint. Barátnőm pörög, megint rohanásban van. “Cigizzünk egyet, mert mindjárt behugyozom.” - immár szállóigévé vált mondattal indulunk.

15.06-kor érkezés a gyár elé. Átlogisztikázni a poggyászt, mert Szilvi velünk tart. A hátsó ülésen szorítunk neki helyet a csomagok mellett, hiszen a csomagtartót a vérenzgő harcikutya foglalja el. Gyors egyeztetés, let’sgotothefaszom, ahogy barátőm mondaná.  Fehérvár felé vesszük az irányt, de Klári úgy dönt, mi jobban szeretjük a Balatont, úgyhogy megcélozzuk a 71-est az északi-parton. Jó a hangulat az autóban, egy kis gyári pletyka és élménybeszámoló a parádes sítúránkról (jócsávóaMarkó).

Érkezés a Fortuna Villába 17.55-kor. Nagyon bájos és igényes apartmanház. Gábor urat kapjuk lakótársnak, becuccolás, és jöjjön aminek jönnie kell, természetesen az elmaradhatatlan welcomepálinka. Úgyis olyan régen ittunk már, mi baj lehet. Kb. 15 perc elteltével jön a következő kör és az info, hogy a házinénik várnak minket szeretettel – és jóféle szilvával.

7 körül úgy dönt a társaság, ideje lenne táplálkozni valamit, a Kocsi Csárdát ajánlják vendéglátóink. Laposüveg Matyinál, kb. 10 perces séta után megérkezünk a tett szíhelyére. Oldalast rendelünk csárdamódra grillezett zöldségekkel.

Hozzák a szebbnél-szebb ételkreációkat és természetesen a röviditalokat. Ismét sztorik, pletykák a cég életéből. Rosszabb, mint egy brazil szappanopera. Vagyunk egy páran “gyüttmentek”, - akiknek nem Iván a vezére -, és csendben hallgatjuk a beszámolókat. Két nap múlva tuti képbe kerülünk mi is. 

Kb. 11 órakor offoltuk magunkat, negyed 6-kor Zoragyerek döntött úgy, hogy reggel lett. Nem is csoda…. Nagyon meleg van és folyamatosan ivott. Marcsi már nem tudott visszaaludni, így hát megejtették a reggeli sétát. Jó hosszasan, míg én henyéltem. Reggelire volt minden mi szem szájnak ingre. Jól bekajáltunk, teletömtük a hátizsákunkat finom hazai kolbásszalszalonnávalzöldségekkelkenyérrel na és persze pálinkával és indultunk a túra kezdőpontjára. Természetesen a túravezető bácsi is elkésett, de addig mi kíváncsian szemléltük ahogy a tévések felkészülnek a forgatásra (közben pálinka…) A túra szervezője www.szurkehodok.hu ezúton is köszönjük szépen a lehetőséget J A víz meleg volt, legalábbis a túra kezdetén, aztán persze lehült, de ez a mi szempontunkból annyira nem is lényeges, nem akartunk fürdeni, úgy terveztük, hogy a csónakban nyomjuk le a túrát!  Jó hangulatban telt az oda út. Röhögés, húzás, ivás, összekapaszkodás, többiekre várakozás, ivás, röhögés, röhögés. A tévét vagyis inkább  forma 1-et nézők azonnal kiszúrták, hogy Szujó Zoli is a túrázók között van, az egész családjával, meg még a tévések is. Lámpaláz….

Az út viszonylag könnyű volt legalábbis nekünk :D Egész jól húzott a kormányos mi meg ellubickoltunk elöl. Volt akiknek nehézséget okozott a műtárgyakon való átkelés, de egy faág kikerülése is. Aztán egyszercsak megérkeztünk! Nem a világ végére simán csak egy tűzrakó helyig, mi nem is tűzrakó hely volt míg ki nem neveztük… addigra már majdnem bepipiltünk, rohantunk is a természet lágy ölére, vizelni. Ez is a gyújtsunk rá, mert behugggyozok kategória volt. Aztán jött a fa gyűjtése, tűz rakása, ne rakd a tűzbe, várj  parázsra, így nem lesz parázs, hol a pálinka, vágjon valaki nyársat, égesd meg a nyárs végét stb stb.

Halálra zabáltuk magunk fél óra alatt. És még csak két óra volt. Az volt a terv, hogy háromnegyed 4re jön értünk vmi busz, ami visszavisz minket a kiindulási pontra. Na várni azt mi nem szeretünk. Jött a nagy ötlet. Evezzünk vissza. Szerencsére akadt még két jelentkező, így mi 4en (a 71 főből…) nekivágtunk a távnak visszafele is. Hát hogy kellett volna vagy sem, arról megoszlanak a vélemények (“Tudtam, hogy szopás lessz” Bazdmeg szembeszél van! Ottvagyunk má?  Mikor jön a híd? Biztos erre jöttünk? Van vizünk? Álljunk meg cigizni, cseréljünk helyet stbstb) Aztán csak lenyomtuk. Két óra alatt. Gyorsabban mint oda fele. Nagyon fáj a kezem…. Visszaértünk  szállásra. Zorbacseket a csajok megsétáltatták. Mentünk egyből szaunni. Nagyon jól esett. Enni már nem kértünk a szalonna rendesen elrendezte a sorsunk. Este egy jó kis levezető wii a többiekkel és nyugovóra is tértünk. Itt fekszünk az ágyban. Köztünk a fehér szuszog J Minden jó, ha a vége jó! És hol van még a vége… Holnap megmásszuk a szent györgy hegyet Badacsonynál s végre feljutok a basalt orgonákra. I cant wait… Hjaaaa és bár egy helyben fekszem azért hullámzom :D még jó hogy nem húzok, de ma Gáborral álmodom majd valószínű, azzal a részével ahogy hátulról ossza, hogy húzd-húzd-egy-egy-egy… anyád… ez már három nem is egy.