Egész kényelmes népség ez a délamerikai :)
Mi már rég felébredtünk, túlestünk minden biológiai szükségleten beszélgetésen öltözésen és úgy egyáltalán mindenen, ezek még mindig húzták a lóbőrt.
Aztán nagy komótosan nekiláttunk a reggelinek!
Sby nagy mate tea fan lett, amitől már reggel kellemesen bizseregni kezdett a kis buksijának teteje, jól el is teázgatott Elzával Gerardo anyukájával, míg mi a reggelit készítettük elő.
Szégyen és gyalázat, de vajas kenyér volt az általunk hozott kolbásszal. Persze volt más is, de az nem nagyon nyerte el a kényes magyar gyomrunk ízlését. Pontosabban, hogy is mondjam, finom volt ez a hitlerszalonnának kinéző cucc, de eszem ágában nem lenne ezzel indítani a napot :D
Tegnap beszereztünk uruguayi sajtot is, az nagyon finom volt, kicsit mozarellás jellegű, lágy sajt.
Természetesen ébredés után fél órával már úgy néztem ki mint egy varacskosdisznó!
Ez a két dög, mármint a Merci és a Tangó összevissza puszilgat szeretget! Imádom őket! És rajtuk kívül még itt van Fardo, Bala, Pipi, Giliszta, Fofolet, a többi nevét még így sem tudom leírni tehát tök mindegy a lényeg, hogy egy kutyamenhelyen nincsenek ennyien :D
Aztán itt vannak a héjják….
Félelmetesek. a nagy erős csőrükkel. Ide vannak kötve az udvarra, mint a kutyák. Így élnek.
aztán viszik őket dolgozni. Ezért nincsenek is nagyon bekajáltatva, mert akkor nem jönnek vissza.
4et vittünk ma magunnak és Fofoletet, aki egy 12 éves pointer (aki megszökött auschwitzből, persze én ehhez nem értek… ez munkakutya…) nyúlra vadászni.
Instrukciók: krémezd be magad, vegyél fel sapkát, kirándulócipőbe bújj, hosszú nadrágba stb stb. A fejem szénné van égve és nagyon fáj, gondolhatjátok melyik tanácsot nem tartottam be….
Elindultunk fogalmam nincs merre aztán megérkeztünk valahova ami pont így néz ki:
Annyira nem rossz ugye?
Hát a táj… Nem is tudom… Anyu, Öcsi,Brigi! Emlékeztek mikor még volt akváriumunk, hogy odavoltunk azért a növényért ami lebett a víz felszínén! Talán így is hívtuk, hogy a lebegős! Na itt… Ne tudjátok meg mint a békalencse úgy nő! A pampafüvek nagyobbak, mint én! A csigák pedig mind génkezelt kinézetű giant csigák! az ég mindenhol összeér a földdel. A kék kékebb, a zöld zöldebb a felhők pedig tutira bárányok!
Megtanultuk, hogyan kell a madarakat fogni, hogy kell tartani a kezünk, ha azt akarjuk, hogy visszajöjjenek. milyen mikor a karmával a kesztyű helyett a bőrödön kapaszkodik, hogy símogassuk meg, meg hogy milyen, mikor be kell mászni egy után a tóba…
Nem tudom mennyit mentünk ma, nagyon sokat! Hatalmas területet jártunk be és próbáltunk felhajtani vmi állatot amit aztán végül nem sikerült, de azért nagy élmény volt ez a héjjászkodás :)
Jól elfáradtunk, de helyettem beszéljenek a képek!
Jelenleg a szellemi leárnyékoltság légmentesen záródó búrája nehezkedik rám, az angusz marhasült és a paradicsomos tészta jól elintézte a sorsom….
Mi már rég felébredtünk, túlestünk minden biológiai szükségleten beszélgetésen öltözésen és úgy egyáltalán mindenen, ezek még mindig húzták a lóbőrt.
Aztán nagy komótosan nekiláttunk a reggelinek!
Sby nagy mate tea fan lett, amitől már reggel kellemesen bizseregni kezdett a kis buksijának teteje, jól el is teázgatott Elzával Gerardo anyukájával, míg mi a reggelit készítettük elő.
Szégyen és gyalázat, de vajas kenyér volt az általunk hozott kolbásszal. Persze volt más is, de az nem nagyon nyerte el a kényes magyar gyomrunk ízlését. Pontosabban, hogy is mondjam, finom volt ez a hitlerszalonnának kinéző cucc, de eszem ágában nem lenne ezzel indítani a napot :D
Tegnap beszereztünk uruguayi sajtot is, az nagyon finom volt, kicsit mozarellás jellegű, lágy sajt.
Természetesen ébredés után fél órával már úgy néztem ki mint egy varacskosdisznó!
Ez a két dög, mármint a Merci és a Tangó összevissza puszilgat szeretget! Imádom őket! És rajtuk kívül még itt van Fardo, Bala, Pipi, Giliszta, Fofolet, a többi nevét még így sem tudom leírni tehát tök mindegy a lényeg, hogy egy kutyamenhelyen nincsenek ennyien :D
Aztán itt vannak a héjják….
Félelmetesek. a nagy erős csőrükkel. Ide vannak kötve az udvarra, mint a kutyák. Így élnek.
aztán viszik őket dolgozni. Ezért nincsenek is nagyon bekajáltatva, mert akkor nem jönnek vissza.
4et vittünk ma magunnak és Fofoletet, aki egy 12 éves pointer (aki megszökött auschwitzből, persze én ehhez nem értek… ez munkakutya…) nyúlra vadászni.
Instrukciók: krémezd be magad, vegyél fel sapkát, kirándulócipőbe bújj, hosszú nadrágba stb stb. A fejem szénné van égve és nagyon fáj, gondolhatjátok melyik tanácsot nem tartottam be….
Elindultunk fogalmam nincs merre aztán megérkeztünk valahova ami pont így néz ki:
Annyira nem rossz ugye?
Hát a táj… Nem is tudom… Anyu, Öcsi,Brigi! Emlékeztek mikor még volt akváriumunk, hogy odavoltunk azért a növényért ami lebett a víz felszínén! Talán így is hívtuk, hogy a lebegős! Na itt… Ne tudjátok meg mint a békalencse úgy nő! A pampafüvek nagyobbak, mint én! A csigák pedig mind génkezelt kinézetű giant csigák! az ég mindenhol összeér a földdel. A kék kékebb, a zöld zöldebb a felhők pedig tutira bárányok!
Megtanultuk, hogyan kell a madarakat fogni, hogy kell tartani a kezünk, ha azt akarjuk, hogy visszajöjjenek. milyen mikor a karmával a kesztyű helyett a bőrödön kapaszkodik, hogy símogassuk meg, meg hogy milyen, mikor be kell mászni egy után a tóba…
Nem tudom mennyit mentünk ma, nagyon sokat! Hatalmas területet jártunk be és próbáltunk felhajtani vmi állatot amit aztán végül nem sikerült, de azért nagy élmény volt ez a héjjászkodás :)
Jól elfáradtunk, de helyettem beszéljenek a képek!
Jelenleg a szellemi leárnyékoltság légmentesen záródó búrája nehezkedik rám, az angusz marhasült és a paradicsomos tészta jól elintézte a sorsom….
nagyon jók a képek :)
VálaszTörléssokat gondolok rátok!
pusza